A Magyar Helsinki Bizottság sorra vette, milyen jogokat sért a kormány terve, hogy elvennék a feketelistázott szervezetektől az adó 1 százalékát.
A független országgyűlési képviselő elmondta véleményét a külföldi támogatást kapó szervezetek megbüntetéséről szóló törvényjavaslatról.
Sem az állami normatív támogatás, sem az adó 1 százalékokból származó összegek nem érkeznek meg Iványi Gábor egyházának számláira.
Tordai Bence még a Párbeszéd frakcióvezetőjeként terjesztette elő a törvényjavaslatot, amelyet a kormánypárti képviselők az Országgyűlés gazdasági bizottságában elutasítottak.
Egy friss elemzésből kiderül, idén kevesebb a felajánló, de nagyobb összeg jutott civil szervezeteknek.
A civil szervezetek egyre nehezebb helyzetben vannak, a magánszemélyek felajánlása még mindig az egyik legnagyobb bevételi forrásuk.
Több mint 21 ezer ember utalta Gulyás Mártonéknak az adója 1 százalékát.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eSZJA-rendszerében átállították a beadási határidőt, így már felajánlható az adó 1+1 százaléka.
![Hibát mutat az eSZJA, nem enged az adó 1+1 százalékáról nyilatkozni [Frissítés: újra működik]](https://img.hvg.hu/Img/8133bb77-3fc3-490f-b374-cb198a0455cc/b4279130-2fc8-469a-9a17-510d3b7e3e1b.jpg)
Bár az adóbevallást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új határideje szerint be lehet adni az eSZJA-rendszerben, az adó 1+1 százalékára vonatkozó nyilatkozatnál egyelőre nem frissült a határidő.
A civil szervezeteknél jobb helye van a pénznek.
Folyamatosan csökken azok száma, akik az éves bevallási időszakban civil szervezeteknek ajánlják fel adójuk egy százalékát. Utóbbiaknak azonban ez gyakorta a túlélést jelenti. A közöny áll a jelenség hátterében, vagy valami más?
Bár minden családot megvisel a koronavírus okozta szituáció, különösen nagy a nyomás a nevelőcsaládokon, akiknek akár öt-hat gyermekről kell gondoskodniuk. Számukra több a kihívás. Az őket érintő helyzetről Vass Ildikóval, az SOS Gyermekfalvak nevelőszülői hálózatának vezetőjével, illetve Szilvási Léna gyermekvédelmi programigazgatóval beszélgettünk. Cikkünkben emellett megmutatjuk azt is, hogy olvasóink hogyan élik át felmérésünk szerint a koronavírus által keletkezett helyzetet.
A koronavírus okozta történelemi időkben megtanultuk, hogy egy valós katasztrófa csendesebb, mint ahogy azt a filmekben láthattuk: elhagyott utcák, tészta- és lisztvásárlás, élesztőhiány, rengeteg sorozat... és az emberi kapcsolatok gyökeres átalakulása. De mi is történik velünk és környezetünkkel a koronavírus idején? Szolgálunk néhány válasszal, de egy tesztet is összeállítottunk, hogy együtt lássuk, ki miként reagált a problémákra.
A katolikusok mellett a reformátusoknak is komoly összeget ajánlottak fel az adózók.
Ha nem az államra, hanem inkább gyermekek gyógyítására vagy állatmenhelyre szánná a pénzt.
Nagyot bukhatnak a civil szervezetek az adóbevallás új rendszerén, de nem a leghíresebbek, hanem a helyben fontos alapítványok és az egyházak veszthetnek igazán sokat.
Ahogy tegnap megírtuk, hatalmas felháborodást váltott ki a szervezet reklámszpotja, amellyel arra próbálták rávenni a nézőket, hogy ajánlják fel nekik személyi jövedelemadójuk 1 százalékát.
Már petíció is indult a Magyar Rákellenes Liga friss reklámja ellen, amelynek célja az lett volna, hogy rávegye az adózókat, ajánlják fel a szervezetnek szja-juk 1%-át.
Nem „a Soros-birodalom álciviljei”, hanem iskolai, kórházi alapítványok és kevésbé ismert, helyben fontos civil szervezetek bukhatnak sokat az adóbevallás új formáján. Az eddiginél jóval könnyebb lesz elfeledkezni az 1 százalékok felajánlásáról.
